... " a racionális egyén akkor házasodik meg, ha a házasság várható haszna meghaladja az egyedüllétből vagy egy alkalmasabb partner kereséséből fakadó hasznot." Ilyen és ehhez hasonló kis pikantériákkal tarkított az az iskoláskönyvem, amiből ma örömteljesen vizsgáztam, és ettől olyan érzésem volt, mint abban a 70es évekbeli edukációs filmben, amikor a szegény etnikum kislány "énekeskönyvet" kapott végre és először állt a mozgólépcsőre... (esküszöm megkeresem a jútyúbon, gyerekkorom egyik kedvenc filmje volt, még sírtam is rajta...)
A vizsgához visszatérve, egyébként tényleg örömteli volt, mert hát sütött a nap meg mindenféle, de azért ügyes-jótanulóként, annyira elmerültem a megértés folyamatában, hogy a kötelező könyvet csupán 126. oldalig tettem magamévá, azonban a kidolgozandó esszétémák 126. oldaltól terjedtek, amit persze nem sikerült feldolgoznom. :) Fokozva a káoszelméletemet, a tanár kb. 10 percig telefonált a terem előtt és ENNEK ELLENÉRE SEM MERTEM PUSKÁZNI, mert senki sem puskázott és nem is nagyon volt miből, mert a vizsga előtt 3 perccel realizáltam, hogy sikerült rossz jegyzetet kinyomtatnom és megtanulnom, mert a jó vhogyan felülíródott..... (ügyesokosjótanuló)
így tehát, az első vizsga konklúziójaként, a tudományos diszciplínák mentén, egyértelműen megállapíthatjuk, hogy nem voltam a hullám hosszán...
A házasság várható hasznáról meg ne kérdezzetek, mert a jelenlegi tényálladék szerint én az agglányok izgalmas, nejlonzokniban-dunapartonkorzózós-zserbós hétköznapjait fogom majd élni. :) Így-így. Mindig a sárgaúton. mindig a sárgarépán.
spontán szült. immáron harmadszorra. pöti nem viccel. legényanya. hiába volt gyógyítódoktorbácsinál, ő imádja, ha mindenki őt istápolja. olyan, mintha 3 éves dackorszakban lenne, pedig szegénykém már 10. lehet, hogy serdül. nincs mese. lassan Anyu ökölbeszorított keze leszek és ha a sok simi-simire sem regulázza meg magát ez a drága józság, akkpor zokogó szívvel kénytelen leszek tőle elválni.
Pöti, térdenállvasírvakönyörgök, hogy térj észhez! (csitt-csatt)
ps.: na persze azért az Anyai szív, itt sivítozik belőlem és védőbeszédet tart arról, hogy nézhetném a pozitív oldalát is, hiszen pöti tényleg jófiú, mert múltkor egy megállnitilosban folyt el, pont amikor a közterületisek barátkozni akartak, szóval adott lehetőséget, hogy kokettáljak a parkolóőreivel és ne utólag sokkoljon a szélvédőm. az imént pedig a garázsbehajtón jött rá a szülés, nem az út közepén... jajjaj. túl nagy az érzelmi kötődés....
milyen furcsa, hogy a néhai-póruljárt-feszítőín-maradványom időjárás tekintetében pontosabban jósol mint egy mormota. (de legalább így idétlen időkig inasom az időjós...) reggel óta sikítozik, pedig elvileg semmi oka sem volt rá, erre hirtelen, derült égből csapott le a tornádó. sakkmatt. vicces lesz. repülve, fentről támadom majd meg szegény garázsnélkülparkoló pötit. lolliPoppins akcióban.
mindenesetre ha továbbrepülnék, valaki fogjon majd meg.
miért pont a térdigérő rasta haj a legmegfelelőbb önkifejezési eszköz egy bringás rastának? Nehéz, húzza a fejbőrt, az izzasztó bringázást sem lehet belőle naponta kimosni, a többiről nem is beszélve... olyan érzésem van ezektől a hajaktól, mint a rokokó, rizsporos, kötőtűvelvakargatós-elhasznált-parfümtől-bűzlő parókáitól... OkéOké BobMarley, de miért nem hordanak inkább egy "Rasta vagyok" feliratú, légáteresztős bringás pólót?
... pénteken, a hosszú hétvégét megelőlegezvén és az aznapi tananyagot (esztétika) megkoronázván, elmentem oskola után egy szépségszalonba. test- és lélek balzsama ez az intézmény. esküszöm, esténként úgy kellene fohászkodni, hogy mindennapi szépségélményünket add meg nekünk...
... szóval a gyönyörűségtől felvidámodva, elcsacsogtunk még a kényeztetőhölggyel, amikor pakolás-matatás közben hirtelen eltorzult a feje, majd porcelánfehér arccal átnyújtotta azt a papírt, ami ezt kiváltotta. Nem értettem először. Gyöngybetűkkel írt levél, vmi megszólítás, a végén név és telefonszám. Továbbra is hófehér arccal, elhaló hangon ennyit nyögött ki:
- Ez az új fodrászom...
Nézem a levelet, semmi nem tűnt fel, csak a férfinév. Kérdezem, hogy:
- Az a fura, hogy férfi a fodrászod és mégis gyöngybetűkkel ír? :)
- Nem, hülye! - ekkor már sikította és egy szóra bökött a levélben: "a halálom"... Na itt már én is eltorzultam. A levél, a szépségszalon kezdő fodrászhölgyétől származott. Pontosabban 4 napja dolgozott ott, de úgy gondolta, hogy ez lesz a legmegfelelőbb hely arra, hogy hátrahagyja az öngyilkoslevelét.
A levélben szépen megszólít, - Sziasztok! - (buci felkiáltójel) majd in medias res az apja haláláért a családját okolja, és szerelmére Husikára hagy mindent. Külön strófát intéz Husikához, amiben leírja, hogy ne haragudjon rá, amiért ezt tette és őt szerette a világon a legjobban... ezt nyomatékosítja is "Szeretlek HUSIKÁM!!! " - (buci felkiáltójelek)
Nem vagyok írásszakértő és pszichológus, de a levél egyértelműen azt sugallta, hogy Husika miatt tette és hogy igazából azt szeretné, hogy Husikát örök életében mardossa a fájdalom és a lelkiismeret-furdalás, amiért az öngyilkosság volt az egyetlen eszköz, amellyel örökké magához láncolhatja a szerelmes mátkát. A fodrászhölgy valószínűleg túladagolta a Tiffany-Romana combót, mert nem titkolt szándékkal halhatatlanná akarta ezáltal tenni a szerelmüket. Természetesen a levél végén a férfinév és telefonszám, nem más volt, mint Husika polgári neve és elérhetősége, "Aki ezt a levelet megtalálja, hívja fel.... " kezdéssel...
Kétségtelenül drámai a hölgy. Rajtunk pedig enyhe stroke robogott át. Azonnali telefonálás. Husika, fodrászhölgy. SEMMI. A szépségszalon tulajában hirtelen összeáll a puzzle... Az említett fodrászhölgy ugyanis 3 napja összebalhézott Husikával és úgy ment haza, hogy ne hívja már őt senki mert ki lesz kapcsolva...
Pánikroham. Vészjósló látomásunkban a fodrászhölgy fürdőkádban és hajszárítóval. Újabb telefonálás de semmi... Egyikük sem reagál. A lakcímét nem tudjuk. Kezdjünk el nyomozni? Hívjuk a rendőrséget? És mi van, ha csak figyelemfelkeltés, átmeneti depresszió? - ezt Miss Marple éles eszével a balhéből, Husikából, az apa halálából és a buci felkiáltójelekből következtettük ki ...:) - Nincs mit tenni, csak abban bízhatunk, hogy épp Husikával együtt hetyegnek, de ólomlábakon telik az idő... mivel már éjfél felé jártunk, kénytelen voltam hazamenni, de nem sokat aludtam...
... Másnap reggel... a kishölgy jelentkezik. Bocsi, bocsi Husikával randizott kacag a telefonban - nem látta, hogy keresték...
ennyi. tutti nem vele vágatom le a hajam. és szárítást sem kérek.
Kedves Tévénéző és Rádióhallgató Gyerekek,
a mesemondó néni őszinte vallomása következik. Ígéri utoljára lelkizik, mert olyan hülye érzése van, mintha most tudta volna meg, hogy nem létezik a télapó.
Illetve pontosabban olyan érzésem van, mintha a zsebtévében részegen láttam volna Móka Miklóst, vagy mintha most derült volna ki a Versmondólányról, hogy igaziból egy feslett luxuskurva, a Hakapeszi Maki pedig aids-es bevándorló...
... szóval hülye érzésem van, de majd elmúlik. Attól még jól vagyok, és tényleg azt hiszem, hogy létezik a télapó.
A lényeg hogy, értsétek ezt a depresszív felhangot - az eddig szépnek hitt (kül)világ körülöttem romokban. Bennem azonban egyre erősebb. Lehet, hogy Móka Miklós egy idült alkoholista, de mindennek így kellett történnie. Lehet, hogy bazinagy rózsaszínlufi ideológia ez az egész, de ha már így történt, akkor ez van. :) Lehet, hogy most még húscafatként lebegek egy cápákkal teli óceánban, de semmi baj. Várom, hogy felfaljanak, mert nem akarok tovább húscafatként élni. (pontosabban, semmilyen vérengző vadállat üldözött húscafataként) EmberNő vagyok, nem cafat.
Aminek vesznie kell, hát vesszen. Én pedig márcsakazértis folytatom a marháskodást, mert a vidámság konzervál. - "Azért születtünk a világra, hogy ökörködjünk. Nehogy elhiggyék az ellenkezőjét! "Kurt Vonnegut
Ez az elmúlt idők tanulsága...no meg az, - ismételten Vonnegutot idézve,- hogy "az ember olyan csimpánz, aki seggrészeg lesz a hatalomtól. "
az irodaház, amiben dolgozom, egy nagy, élő massza. az irodaház tulajdonképpen egy masszagyár. egy olyan hiperfenszi olvasztótégely, ami elnyel, feldolgoz, majd homogén masszává köpüli a szorgos irodistákat. Egyszerre hullámzunk, egyszerre rezdülünk, egy közös szürke masszaként ebédelünk, meetingelünk, reménykedünk, álmodozunk, chatelünk és facebookozunk.
Lehetsz indiai-kínai-amerikai vagy magyar, a puccos üveg irodaház, puccos üveg menzáján, parkolójában masszulni jó, mert te is része vagy, annak a bizonyos nagy EGÉSZnek. A massza ápol és eltakar és néha még akkor sem zavar, ha rettentően büdös...
Aztán a masszába tömörült irodisták edzőterembe mennek, masszaként futnak tovább a padon, masszaként plázáznak az akciósok között és még a szabadságuk alatt is - általuk önkifejezőnek, egyedinek tartott - tubi-tubi díszítősor masszákat üzennek egymásnak a nagy Arcoskodókönyvön.
...illatosútimenhely.hovakivelmegyünkbulizni.
.bélávalszingapúrbanéssznóbordozásalatt.
.ákosaminemzetünkszittyamagyarmegmondója.
.lájkoljazéletedért.
.dexarnekemszerelmibánatomvan. .dejónekemszerelmemvanrohadjatokmegazirigységtől.
.coelhomullerpéterpopperpéteridézet.
.nagyoneredetiművészvagyokMásmintTi.
.énénén.önlájkolás.énénén.olvassatok.lájkoljatok.énénén...
Legyél te is a massza részre, megéri. Kényelmes, biztonságos. Megmondják helyetted és ez neked jó. Most csatlakozz, mert akciós. Le ne késs. Megéri, mert ettől szeretnek. Ettől hiszed magad rettentően-utánozhatatlanul eredetinek és egyedinek.
Az elmúlt 9 hónapban úgy éreztem magam,
... mintha behúzott kézifékkel, hegynek felfelé, a Himaláján Camping-bringáznék, magam után húzva életem egyre nehezebb lomjait,
... mint egy cafat hús, a cápáktól hemzsegő óceán közepén,
... mint egy bányában csilléző 9 éves gyerek, aki már soha nem lát napfényt,
... mint egy láncra vert, reménytelenül evezős rabszolga a félig vízzel telt hajótest gyomrában,
... mint az az Anya, aki 9 hónapnyi veszélyeztetett terhesség után végre életet ad gyönyörű gyermekének, akit erőszakkal elvesznek tőle.
9 hónapnyi konklúzió:
Amiért 9 hónapig éltem, meghalt. Vele együtt egy picit én is. De nem adom fel, mert ezzel együtt újjászülettem.
Kigondoltam, alkottam, megépítettem és felvirágoztattam.
.Oldás és kötés.
Büszke vállveregetés, nagyvonalú pukedli, 'no kérem én léptem' szempillameghajlás, mert a LEPÉNHYAL MEG UTOLJÁRA...
.... mindig a sárga úton, mindig a sárga Répán....
... kb így is összefoglalhatnánk a hetem, mert a Medicinlabdára duzzadt fejemnek köszönhetően idén nem tudtam közös fotót készíteni Kiszel Tündével, Joshi Baráttal és a többi értékes magyar világsztárral, pedig ismét volt díszes meghívó, hogy nosza lengessem meg a báli rokolyám a celeb színe-javával. (Pedig most még nagyobb erőfeszítéseket sem kellett tennem fogyókúra ügyileg...) Lemaradtam továbbá még egy frenetikusnak ígérkező koncertről, egy pár buliról és arról is, hogy a jövőben az indexembe pillantva ne sikkantson fel a tisztelt vizsgabizottság...
A történet röviden annyi, hogy január 28-án kaptam egy nagyon hivatalosan mögpöcsételt nagyon hivatalos levelet a felsőoktatási intézménytől, hogy jan. 28-ig járjak el x db felsorolt ügyben, továbbá legyek kedves febr. 4-én 16-kor az iskola díszes színe előtt megjelenni, beiratkozás céljából. JESSSZ.
Ezt megerősítvén utólag is megkaptam egy nagyon hivatalos nagyon ajánlott levélben az Oktatási Hivataltól is, amit természetesen egy világvége melletti postahivatalban személyesen kellett átvenni. :) Mit nekik az internet, meg e-mail, meg mobil. A nyomtatott levél az bizton célba ér.

(a pöcsétről jutott az eszembe)
No szóval, bébipapit majszolgatva épp a gyerekkori mesekönyveimbe menekültem gondolatban (Fogynyűvő Manócska és Vidám óvoda) amikor belémhasított a felismerés, hogy MEDICINLABDAFEJ MENTESEN NEM LESZ ALKALMAM IGAZOLVÁNYKÉPET KÉSZÍTENI, hiszen a beiratkozás már ezen a héten esedékes. :) SebajTóbiás. Felhívom a Tisztelt Hivatalt, hogy engedjék a pót pótlást, mert eléggé ágyhoz vagyok rögzítve. Mint a népmesékben 3 napig hívtam őket, percenként-óránként-másodpercenként, megmásztam gondolatban az üveghegyet meg a hetedhétsárkányt is, de SEMMI. Vagy foglalt, vagy néma, vagy network busy. A Tanulmányi Hivatal úgy tűnik információs válsággal küzd. A felsőoktatási intézmény honlapja is világháborús sebességgel jön be, informálódásra teljesen alkalmatlan, de ismételten SEBAJ. VAN szuperszónikus nyomtatóm, meg fotópapírom, uh. villantok vmi régi fotót. .. vagy legalábbis, ahogyan azt Móriczka elképzeli. ... A kinyomtatott igazolványfotómon mindenre hasonlítok, csak magamra nem. Olyan a fejem a képeken, mintha egy szellemarcú rajzfilmfigura kislány lennék, nagyon rossz minőségben. :) Hát így.
Ütvefúrók a fejben, sütőtökméretű horrorarc, tripla fájdalomcsillapító, tiTkos fiú taSzkija és óvatosan el a beiratkozóra. Vicc gyanánt gondosan magammal vittem az egyébként jó minőségű fotót pendrive-on is, hátha digitálisan is fel tudják dolgozni. (én kis naiv! :D)
A tanulság csak annyi, hogy 2011-ben a beiratkozási, regisztrálási procedúra talán még a 10 évvel ezelőtti felsőoktatási kalandomnál is nehézkesebb volt és több tollat, mint klaviatúrát vett igénybe. A főfőkonklúzió pedig az, hogy még 3 évig ez a kinyomtatott-megcincált-rajzfilmfigura fotó virít majd az indexemben és a diákomban egyaránt. :D
34 éves komoly nő, komoly életcéllal, nagyon komolyan szellemarcú-rajzfilmfigura-kislányfotóval. Jippijájé és Éjjjjen-éjjen a kínaJi újév! :)
... úgy érzem, hogy belerázódtam a szájsebészti megpróbáltatásokba. Pépes kaja, arcra rögzített jégakku, órákig tartó akkurátus szájhigiénia megy mint a kisangyal... Kár, hogy csak az 5. napra szereztem meg a rutint és hála égnek, hogy remélhetően nem kell már többször a bölcsfog ügyéből fakadóan, hiszen ez a kis renitens bálna volt immáron a 4., ami az életemből kitépett egy jó nagy szelet boldogságot. Nem részletezném, aki szereti a horrort, az olvashat róla itt is akár, de a lényeg, hogy az állcsontom nem úszta meg és 4 napig medicinlabdára dagadt a fejem, amit aztán orvosi rendelvényre vízilónyi antibiotikummal és fájdalomcsillapítóval uralhattam. (az "uralhatjuk" kifejezéssel nemrégiben egy szájsebészeti site-on találkoztam a 'fájdalmat fájdalomcsillapítókkal uralhatjuk' kontextusban - na persze uralni lehet, de attól még fáj és különben is én inkább az 'Oszd meg és uralkodj' elvet vallottam vón...)
A legmurisabb természetesen az volt, hogy a héten volt az iskolai beiratkozás, ahova 2db igazolványképet is kellett vinni. :) (egyet be az indexbe, a másikat meg a diákba) - na de mit csináljon az a jámbor szerencsétlen többpupúra dagadt jószág, aki nem fér be egy igazolványképbe??!! - hát nyomtasson. otthon.
.... a beiratkozási beszámolóról folyt köv. egy másik posztban. :)
... mint ....
filozófiatörténet,
társadalomfilozófia,
politológia,
művészetfilozófia,
vallásfilozófia,
személyiségpszichológia,
etikatörténet,
esztétikatörténet,
ikonográfia,
vallási néprajz,
vallásszociológia,
filozófiai antropológia,
építészettörténet,
műemlékvédelmi alapismeretek,
múzeumismeretek,
ökonómiai alapismeretek
.... ÉÉÉS MÉG ...
ókori művészet,
ókeresztény művészet,
bizánci művészet,
a középkor művészete,
reneszánsz művészet,
a barokk művészete,
képelemzés-képhermeneutika,
iparművészet-történet,
latin nyelv,
19. század művészete,
20. század művészet,
kortárs művészet
...
ÉS ESKÜSZIK, ÚGY ÖRÜL NEKI, MINTHA EGY ÚJ CIPŐT KAPOTT VOLNA :)
"Megy,
megy,
megy az apró,
megy a boglyos,
lompos,
loncsos
és bozontos,
piszén pisze kölyökmackó.
Iskola előtt megáll.
Nézdegéli a kapuját.
– Nohát – mondja. – Ilyen csudát!
Nagyobb mint az óvoda.
Indulás, Vackor, nosza! –
S a kapun besétikál."
így.így. hamarosan becsücsülök. be a padba ám! :)
brumm-brumm, csak legyen valaki aki díszes dobozban összekészíti a kis ozsonnnykám. :)
Elérkezett az a nagy számmisztikai-pillanat, amit oly annyira vártam:
2011.01.11.11.00
... és a legnagyobb megdöbbenésemre,
NEM TÖRTÉNT SEMMI se... :)
... ilyenformán frappánsan egybemondják azok az új nyelvmívelők, akik ország-világ előtt kifejeződnek. magukból másba. hirtelenspontán. ez a módi. mar, mint a valóságSav.
btw - valamikor főiskolás koromban indult útjára az első ValóságSóBumm. Oki, Majka BBÉVi és valahány név a naptárban. Akkor még volt vmi pikantéria abban, hogy itt a LÉ a tét, meg a Nagy Testvér. Akkor még elhittük. Vagy ha nem is hittük, akkor is jó táptalaja volt néhány dolgozatomnak. Nademostkérem, vagy én lettem túl kocka, vagy a nívópálca túl magas, de ami itt megy az maga az ALKOTÓ-PARADICSOM-PARÁDÉ.
Sokak örömére pl. tiszteletreméltó és mindazonáltal ámulatbaejtő szóvirág-gondolatmetaforak születnek a villában.
tessékcsaktessék.érzékeny monodrámák bimbója omlik virágba a szemünk előtt:
"én művésznek készültem, tudod mennyit szoktam SZAVALNI?!" - vv4 ildi (valljuk be jogos. a szavalás az egyik legeklatánsabb példája, hogy valaki művész)
" Nem jött ide hozzám senki, hogy basszus Ildikó, mi a kedvenc színed?!" - vv4 ildi (szintén jogos. én többször megkérdeztem már a kollégáim, hogy mi a kedvenc színük. mert igenis fontos és őszinte érdeklődést mutat)
"ez az érzés most bennem őszinte, mert nyomja a lelkemet" - vv4 hurkaszájú szandika (nyomja neki, értsétek meg)
"azt nem játszottátok be, de folytattam ezt a GONDOLATÁTVITELTt" - vv4 laci
(Laci autodidakta módon, tévés kézrátétből megtanulta a Kiválasztott c. műsorból, hogyan kell teleportálni, gondolatotátvinni, ekezet nelkul beszelni. - MUKODJ!)
"Van vmi a te életvilágodban, ami Tordason elsőosztalyu, de a valovilagban nem." - vv4 laci (Tordas elsőosztályú, még életvilágnak is.)
"Szandika, Mondd meg nyugodtan a KONFLIKTUSODAT!" - vv4 ildi (ennyi.)
:)
folyt. köv...
... az nagy szilveszter és 2011-be fordulás óta egy hét telt el, de folyamatosan olyan érzésem van, mintha már március lenne, naponta hétfői napokkal.
de rajtam kívül úgy tűnik, hogy a drága honfitársaim is megőrültek. ma reggel pl. egy pizzafutár robogott velem szemben az üveghangon tépő babettájával, hangosan szidalmazva a felmenőim. pedig szemlátomást és táblákkal hitelesítve is csak egyirányba lehetett haladni, mégpedig nem abba amelyikben ő haladt vala.
aztán egy sötétkék kombi opel vektra (!) taszított le az útról, a hátsó ablakán vicces rendszámtáblával: VIGYÁZAT NŐI VEZETŐ! A vezetőszéket elfoglaló dauerolt padlizsánvöröshajú hölgyegyed minden bizonnyal cigis, vagy vmi élelmiszerlánc üzletkötője, vagy vmi Bt. üzeletVEZETŐje lehetett és minden jelzőlámpa legnagyobb örömére elégedetten túrta az utat és az orrát.
és hogy bodorítsunk egyet a misztériumfelhőn: holnap elérkezik a várva várt nagy nap:
2011.01.11. 11.00.-kor
következzék be hát az, ami bármit is jelentsen, de számmisztikailag nagyon egységes.
ínggyen. igen. így írta az egyik kedves user, aki kereste a szerelmet, ingyéé, aztán végül az én blogomon landolt. de pl. rajtam keresik a hatalmas (!) mellű szeKszi tiniket is, a pangasius filét mirelitből, az ndk turmixgépet és az arckifejezés jelentését is - derült ki a blog statisztikámból. na persze a pébetűs szavak mindent visznek, mint pornó, pun#i, pi&#a... stb. mindenféle nyelvjárásban és képzettségi szintű helyesírással, ami igen mulatságos és tanulságos halmaz-tükröt mutat az Nagy Magyar Való Világról, de azért ezt most mégsem tárhatom a nagyérdemű elé... :)
maradjunk annyiban, régi nagy nyelvmívelőnk szavaival egyszerűen, hogy:
ÍGY KERESÜNK MInk...
btw - remélem nem csuknak le a médiatörvényes inkvizítorok, mert a címben a pornóra utaltam...
... mert néha tényleg úgy érzem magam, mint azok a szerencsétlen szájjal-lábbal alkotó művészek, akik harcképtelenek kézügyileg. illetve hogy pontosítsam a definícióm, kb. úgy érzem magam, mint akinek levágták a karjait és ráparancsoltak, hogy mostazonnalfessekiasziksztuszit. :)
.szájjal vagy lábbal.
.kattints a fotóra.

"... Nem érdekel, ki vagy, és hogyan jutottál ide, azt akarom tudni, hogy mire vágysz.
Nem érdekel, hogy miből élsz, azt akarom tudni, mered-e megismerni a szíved vágyait.
Nem érdekel, hogy mely bolygóid állnak együtt a Holddal. Azt akarom tudni, hogy megérintetted-e már szomorúságod középpontját.
Nem érdekel, hol és hogyan élsz, azt szeretném tudni, ejtett-e már rajtad sebet valaha is az árulás,
Rejtőztél-e már magadba félelmedben a fájdalmak elől.
Azt akarom tudni, hogy mersz-e csalódást okozni csak azért, hogy igaz maradhass önmagadhoz.
Azt akarom tudni, hogy mersz-e élni a kudarccal, az enyémmel, a miénkkel,
S megállsz-e mégis a tó partján, fölkiáltva a Holdnak: IGEN!
Nem érdekel, hogy hol, mit és kitől tanultál, azt akarom tudni, mi tart meg belülről.
Azt akarom tudni, mersz-e egyedül maradni önmagaddal,
Azt akarom tudni, amikor minden összeomlott, tudod-e mondani: Uram, rendben van.
Mert akkor minden rendben van..."
Oriah (Hegyi Álmodó ) öreg indián szavai
igenis lesz. mármint új bejegyzés. újra és új. mert már lélekben felmondtam. és ezzel együtt a kreatív energiáim is szép lassan visszakúsztak a klaviatúrámba. póréhagymásan szólva, ha széllel szemben pisilsz, pisis lesz a hajad. na most ezt képzeljétek el más anyagcsereművelettel... én kb. így jártam ennél a cégnél, uh. feladom. emelt fővel, egyenes gerinccel, mert gerincből, idegrendszerből és ÉLETből csak egy van. bár még nem tudom, hogyan nyargalok tovább a kis kopogósomban, de eldöntöttem, hogy TOVÁBB, mert az életem nem állhat meg az excel tábláknál.
::és most mindenki egyszerre: nemfélünkagonosztólnemfélünkagonosztól::
... amíg a főnöke menstruációs ciklusától függ...
.ezt írták ma a fejembe fentről.
... a gatyámból. de nem bánom. a gondolataimból hála égnek még nem, de egy bediktáló- vagy gondolatrögzítő gépre lenne szükségem, amit álmomban is használhatok, mert a napi rablókapitalista kizsákmányolássy üzemmódom maximum sebességre kapcsolt. éjjjenéjjjenéjjenkunkori. ásscsakáss. tűsarkúval.
... fura, hogy nem ismerem a szomszédaim, de mégis tudok róluk majdnem mindent... szerelmi és étkezési szokások, - indiait éjjel, hangosan nyögve - szénanáthára való hajlam, zenei ízlés(ficam), és közben meg az is lehet, hogy valamelyikük az egyik ügyfelem, vagy éppen a kollégám. sőt. az is lehet, hogy vmelyik hiperfenszi webkettes közösségin már ismerjük is egymást. él bennem ugyan róluk egy kép, de vajon mennyire beazonosítható a két lény hangminta alapján? vajon hogyan nézhet ki igaziból a vihogó, roxydídzséstekknósdáreNbészre dudorgós aerobik oktató rúdtáncZos kishölgy és a szénadáthás, textílbetrombitálós, bringás, indiait éjjel főzős programozó, aki 2 naponta zoknis-szandálos kollégáinak ad barbeque partit a teraszon, időtől és időponttól független? Kicsit olyan ez, mint az Ameliben a piros tornacipős titokzatos fotómasinás esete...
... a modell- és szépségversenyen indult hölgyek 99%-a miért pont a médiában akar elhelyezkedni?
... hogy mire van szükségünk. a virágok mindig súgnak, gyengéden elsuttogják a gyógyírt, ha baj van. testünk pedig meghallja és vágyakozni kezd egy íz, egy illat, egy régi gyerekkori emlék után. de a növények csak nagyon halkan suttognak, és csak az a szervezet hallja meg, aki képes arra, hogy lecsendesedjen. fűben-fában orvosság, de csak akkor válik lélekelixírré, ha saját magunk képesek vagyunk rá.
Etűdök gépzongorára, avagy zűrhajós csillagközi nyalókázásaim, a galaxison innen és túl ... nyalóka topánok kopognak a tejúton... a végtelenbe és még tovább.... to shoe or not to shoe ... this is the question...